A gyülekezeti életről ... röviden

A Torontálvásárhelyi Református Egyházközség a Szerbiában szolgáló Református Egyház, Bánáti Egyházmegyéjének egyik legnagyobb gyülekezete. Tagjainak száma meghaladja az 1600-at, ami vajdasági viszonylatban mamutgyülekezetnek számít.

A gyülekezet aktív tagjainak száma azonban sokkal kisebb, vannak sajnos olyan egyháztagjaink is, akik csak gyermekük megkeresztelésekor, konfirmálásakor, házasságkötéskor és – na adj Isten – temetéskor jelennek meg.

Vasárnapi istentiszteleteinken átlagban 100 – 120-an vannak jelen, s ez a szám csak akkor ugrik meg, amikor keresztelő, vagy valamilyen ünnepi istentiszteletet tartunk. A sátoros ünnepeken a templomban megjelenő hívek száma meghaladja a 300-at. Imádságainkban arra kérjük Istent, hogy tegye meg azt, amire mi emberek képtelenek vagyunk, plántáljon hitet gyülekezetünk minden tagjának szívébe, hogy mint a szarvas a forrás friss vize után ők is úgy epedjenek Isten életet adó Igéje után. Ámen.

A vasárnapi Istentiszteleten kívül (mely 9,30 órakor kezdődik) szinte minden nap van valamilyen gyülekezeti alkalmunk, amelyeket a gyülekezetünk tagjai látogathatnak.

· Minden nap (szombat kivételével) reggeli istentiszteletet tartunk 7,30 órai kezdettel. Ezekre az alkalmakra legfeljebb tízen jönnek el.

· Hétfőn presbiteri bibliaórát tartunk, melynek célja az, hogy a gyülekezet presbitériuma egy olyan, Igén alapuló, képzésben részesüljenek, mely szolgálatukban a gyülekezet hasznára válhat.

· Kedden este „beszélgetős” bibliaórát tartunk, mely alkalomra a fiatal házasok, és a gyülekezet fiatalabb korosztálya jár. Lehetőséget szeretnénk nyújtani ezzel az alkalommal azoknak, akik vasárnapi istentiszteleti rendünket túl merevnek gondolják. Kötetlenebb, szabadabb légkörben tartunk áhítatot és beszélgetünk egy bizonyos időszerű témáról, egy-egy bibliai Ige fényében. Reméljük, hogy gyülekezetünk tagjai, fiatalok és idősebbek is a jövendőben jobban ki fogják használni ezt a gyülekezeti lehetőséget.

· Szerdán gyülekezeti bibliaórára gyűlnek össze a hívek, leginkább az idősebb korosztály. Egy-egy sorozatot tűzünk ki magunk elé és alkalomról-alkalomra más-más, a sorozathoz kapcsolódó témát dolgozunk ki. Ilyen volt a már befejezett: „Jézus csodái” sorozat, vagy az éppen folyamatban lévő „Istentiszteletünk elemei” elnevezésű sorozatunk. Nagy örömmel mondom, hogy az idősebb jelenlevők is bekapcsolódnak a beszélgetésbe, kérdéseikkel illetve észrevételeikkel, ezzel értékes visszajelzést adva a lelkészeknek.

· Csütörtökön a konfirmációra készülő ifjak felkészítésével foglalkozunk. Idén 22 konfirmandusunk van. A régi idők számadataihoz hasonlítva, ez a szám elszomorító. Hol vannak a régi napok, amikor ötvennél is több ifjú konfirmált egy évben? A mai világban élve azonban, ha nem is kielégítő ez a szám, mégis a jövő gyülekezetet látjuk bennük. Isten áldja meg készülésüket, tanulásukat és fogadalomtételük megtartásában adjon erős hitet és kitartást.

· Pénteken két bibliaórát is tartunk. Örömünkre, és Isten dicsőségére legyen, sikerült két ificsoportot elindítani. A Kis-Ifi és a Nagy-Ifi csoportokba járó gyermekek örömmel lépik át gyülekezeti termünk küszöbét. Adja Isten, hogy gyarapodjanak számban és hitben is.

· Nemrégen indult, illetve újult meg a kézimunkacsoport is. Hölgyeink nemzeti hagyományaink ápolásával is jelen vannak a gyülekezetben. Mindazonáltal, minden kézimunkai összejövetelt rövid áhítattal zárnak. Isten áldja meg kezüket és szívüket.

Ezen kívül szót ejtenék a gyülekezeti lapunkról is, mely minden Úrvacsorás alkalmunkra megjelenik. A Nyitott Ajtó – mert ez a neve – amikor megjelenik, 150 – 250 példánya el is kel. Híveink örömmel olvassák gyülekezeti lapunkat és ez a szerkesztők minden fáradságát megéri.

2009. szeptember 18., péntek

Ami nálunk történik

  • A megszokott hétköznapi , vasárnapi és ünnepnapi összejöveteleink mellett igyekszünk olyan alkalmakat is szervezni, melyek megtörik életünk "egyhangúságát". Igaz, nagyon elfoglaltak voltunk, az új parókia építése és a megszokott alkalmak megszervezése mellett alig maradt idő a különlegességekre. Mégis találtunk rá időt.
Az alkalom lélekemelő volt. Az istentisztelet és az azt követő kórusfellépések ünneppé tették napunkat. Lelki eledelünk elvétele után, a test jóltartására is sor került. A bácskossuthfalviak vendégszeretetének és kitűnő konyhaművészetének igénybevétele után, mindenki lelkikeg gazdagabban és testileg gömbölyűbben térhetett haza.
  • Folytatjuk az alkalmak felsorolását a Bánáti Presbiteri konferencián való részvételünkkel.
Az Úr 2009. esztendejében a Bánáti Egyházmegye Presbiteri Konferenciája Magyarittabén került megszervezésre. Előadásokat hallgathattünk és tarthattunk. Minden jelelevő csoport vezető lelkésze egy rövid előadást tartott Kálvin János életéről, szolgálatáról ill. fontosságáról. Aztán egy-egy presbiter számolt be arról, hogy neki mit jelent a bibliaolvasás, a templom, az istentisztelet, az éneklés, a presbiteri gyűlés stb. Minden presbiteri előadást egy-egy ének követett, amit a különböző helyekről érkező presbiterek énekeltek.
Örülünk annak is, hogy nem csak a nagy gyülekezetek, hanem a Verseci Református Szórványgyülekezet is velünk volt. Értesülhettünk a szórványban élő reformátusok ill. magyarok nehéz sorsáról és a megmaradásért vívott mindennapi harcról.
Az előadások, énekek, beszámolók sorát az ittabeiek kitűnő vendégszeretetükről tanúskodó kávé és sütemény-szünetek valamint a bőséges ebéd szakította meg.
  • Nem csak vendégeskedtünk, hanem vendégül is láttunk.
Idén a Torontálvásárhelyi Református Egyházközségben, azaz nálunk szerveztük meg a Bánáti Ifjúsági Találkozót. Olyan alkalom ez, mely arra hivatott, hogy a Vajdasági Bánátban élő református fiatalok megismerhessék egymást, barátságot kössenek éps ezek a barátságok elmélyüljenek, megmaradjanak. Négy gyülekezet ifjai találkozását szerettük volna elérni. Sajnos csak két gyülekezet fiataljai lehettek együtt: Magyarittabé és Torontálvásárhely. Jóléreztük magunkat, tanultunk is, szórakoztunk is és sajnálkozva gondoltunk azokra akik nem jöttek el. Megbeszéltük, hogy ha lehet a jövőben minél többször, évente több alkalommal is találkozni fogunk.
  • Elfelejthetetlen élményben volt részünk akkor is, amikor a Budapest-Svábhegyi testvérgyülekezetünket meglátogattuk. Nem csak környezetváltozás volt a látogatásunk lényege, hanem a testvér-gyülekezeti kapcsolatunkat igyekeztük személyessé tenni. A torontálvásárhelyi látogatók a svábhegyi református családoknál voltak elszállásolva, a három napos ottlétük alatt számos programban volt részünk, amelyeken a vendéglátóink elkísértek és ez mind azt a célt szolgálta, hogy a testvérek, akiket több száz kilométer és egy önkényesen meghúzott országhatár választ el egymásra rátaláljanak egymásra és rádöbbenjenek arra, hogy sem a távolság, sem a politikai inkompetencia nem képes elválasztani azokat akik együvé tartoznak.
Svábhegyi testvéreinknek megköszönjük a vendégszeretetüket, mellyel minden pestiekről szóló kritikát eloszlattak és megcáfoltak; Istennek pedig hálát adunk az alkalomért, amelyen magyarságunkon kívül az örökkévaló Ige még szorosabbra húzta kapcsolatunkat.
Köszönjük még egyszer a Svábhegyi Református gyülekezetnek, lelkészének: Berta Zsoltnak, gondnokának: Konkoly Elemérnek, minden presbiternek és minden kedves gyülekezeti tagnak, akik minden erejükkel igyekeztek, hogy látogatásunk és ottlétünk kellemes legyen. Sikeres vállalkozás volt. Szeretettel várjuk a svábhegyieket a következő évben, hogy viszonozhassuk szeretetüket.

Nincsenek megjegyzések: